Előző bejegyzésekben képet kaphattunk arról, hogy valóban rokon nyelvek milyen jellegű és fokú hasonlóságot mutatnak egymással. Arról is írtam, hogy hogyan lehet "trükközni" két nyelv rokonságának bizonyításakor: a hangmegfeleltetések és távoli fogalmi átalakulások túlzott használatával.
Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a finnugor (FU) illetve uráli nyelvrokonság elméletét milyen szóanyaggal próbálják alátámasztani. Ez is csak bűvészkedés lenne?
Előljáróban újra leszögezem, hogy az itt leírtak nem tekintendők szakirodalomnak, csak az én laikus - ha úgy tetszik, dilettáns - véleményem, a hibázás jogát szigorúan fenntartva. A fonetikai hangjelölések "magyarosításánál" például valószínűleg hibáztam itt-ott.
Az Uráli/Finnugor elmélet szerint a legközelebbi nyelvrokona a magyarnak a manysi és a hanti, orosz elnevezésben vogul illetve osztják nyelv. Ez az úgynevezett ugor ág, és e két nyelv egymással közelebbi rokonok, mint a magyarral. Vannak távolabbi nyelvrokonaink is, mint például a finn vagy a mordvin. Ez a szint a finnugor nyelvcsalád. Ennél is régebbre visszanyúló nyelvrokonsági csoport az uráli nyelveké. Például a szamojéd nyelvvel ezen a szinten vagyunk rokonok. Sőt, még ennél is régebbre nyúlva, az indoeurópai nyelvcsoporttal való rokonságot is felvetik de ez már a kimutathatóság határán van.
Először gondoljuk át logikusan, hogy mit is várunk egy a magyarral rokon nyelvtől:
- Az alapszavak között számítunk arányaiban a legmagasabb fokú hasonlóságra.
- Lesznek olyan egyezések, melyek csak egy másik (közös) rokon nyelvből lesznek kimutathatók (lásd: angol sew - orosz sity). Ebben a tekintetben a FU nyelvészeknek könnyebb a dolga, mint a sumerológusoknak.
- Lehetnek jelentésbeli változások, de arányaiban nem ezek dominálnak.
- Lesznek hangtani változások, melyek csoportosan lépnek fel.
- Elsősorban a mássalhangzók fognak egyezni, illetve lesznek megfeleltethetők.
- a korábban taglalt angol-latin szómegfeleltetések tapasztalata alapján nem nyelvrokonság jele, ha tömegesen sok a szóegyezés, főleg, ha azok nem az alapszókincset érintik.
Alábbiakban átfutjuk az alapszókincs fogalmaihoz tartozó szavakat egy magyar etimológiai szótár (innen) megfeleltetéseit vizsgálva. Az ebben a szótárban felhozott FU szóalakok megbízhatók, leellenőrizhetők, már csak azért is, mert (még) élő nyelvekről van szó. Egy manysi-orosz szótár is elérhető itt.
A megfeleltethetőség más téma. A hangmegfeleltetéseknél a legtöbb a s>sz, p>f, t>z, k>h, illetve l>j>gy közül kerül ki. Vannak még ezeken kívül is. A jelentések tekintetében pedig mindenki kísérje figyelemmel, hogy a megfeleltetett FU jelentések milyen messzire asszociálnak. Annyit "csaltam", hogy az etimológiai szótárak távoli asszociációit általában mellőztem az alábbi listában, jelezve ezzel az én laikus kételyeimet.
Számok:
A rövidség kedvéért most főleg a manysi számnevekkel végezzük az összehasonlítást.
egy: akva. Ez nem tűnik hasonlónak. Még akkor sem, ha az ómagyar "ig" (igy) szóalakot veszem alapul (Halotti Beszéd). Hantiul jit, melynek "jelentése" körülbelül az, hogy "ez itt".
kettő/két: manysi nyelven kittig illetve kit. Ez viszont már hasonló.
második/másik: manysi nyelven mat.
három: manysiban hurum. Ez kifejezetten hasonló.
négy: nyila. Ez viszont kevésbé hasonló. Hogy lesz az l-ből gy? Először is vigyázzunk: hibás rögtön így logikázni. Lehet, hogy a gy-ből lett l. De az is lehet, hogy egy másik hang alakult át az egyik nyelvben l a másik nyelvben pedig gy hanggá. Esetünkben több FU nyelv összevetése azt mutatja, hogy az n-l lehetett az eredeti. Tehát az első "hibás" logikájú kérdés mégis helyes volt. Az l hang előbb j-vé vált majd később gy-vé - az etimológiai szótár szerint. A korábbi bejegyzésben vizsgált van/vagyon ( < vol) szavunk esetében is ez volt valószínűleg a hangfejlődés.
öt: at - ez hasonlít.
hat: hot - ez is hasonlít. És persze jogos a dilettáns kétely, hogy itt miért nem alakult a szó végi t hang z-vé, mint ahogy azt több másik példában látjuk majd. A köztes magánhangzó típusa is számít.
hét: "szat" ez csak kicsit hasonlít. h>sz megfeleltethetőségről nem tudunk, ami nem kizáró tényező (lásd: kegyig > pedig)
nyolc: nyololov - ez viszont újra elég hasonló.
Kilenctől kezdve a számnevek nem mutatnak feltűnő hasonlóságot illetve közös eredetet. Kivéve ezeket:
húsz: manysiban husz. Ez is szép találat.
száz: manysiul szát, tehát ugyanaz, mint a hét. Finnül sata. t > z átalakulás. Nyolcszáz manysiul nyolszát.
ezer: ezt a szavunkat iráni eredetűnek írja a ESz. Azt már csak én teszem hozzá, hogy az ezer manysiul szoter. t>z megfeleltetéssel szozer, ami hát eléggé hasonlatos a magyarhoz.
Gyors összehasonlítás az angol számnevekkel: a legnagyobb hasonlóság a ten és a tíz egyaránt t hanggal kezdődik és három hangzóból áll. A többi számnév markánsan különbözik. A manysi számok hasonlósága a magyarral sokkal-sokkal erősebb.
fél: manysiul pél. Szép találat. (oroszul pol)
sok: manysiul sav, zürjénül csek
kevés: a FU megfeleltetések itt nem túl meggyőzők, de lehetségesek.
Családi fogalmak:
apa/atya: Az apa szavunk korai nyelvemlékekben alig találunk. Az atya a régebbi keletű. Ugor megfeleltetés nincs, FU van: pl mordvinban azonos jelentésű "atyé".
anya: A vogul és hanti megfeleltetések "nagynéni" jelentésűek. Ez sem erős megfeleltetés.
testvér: a testvér szavunk viszonylag újkeletű 18 századi. Helyette az atyafi szót használták, illetve a Schlägli szójegyzékben az egyveng szó is felbukkan. Ennek nincs FU megfeleltetése.
fivér/nővér: ezek összetett szavak (fiú-vér nő-vér).
báty: nem FU, talán szláv (bráty).
öcs: manysiul icsi = "fiútestvér, lánytestvér lánya."
húg: Az ESz szerint ismeretlen eredetű.
fiú: manysiul püv, finnül, poika, Találat, de csak egy hang a találat tárgya.
leány: Az ESz szerint összetett FU szó, nyers fordításban fiatal/erőtlen anya.
unoka: szláv eredetűnek tűnik.
Vannak érdekes megfeleltetések:
Vő, meny, ük, déd, nap(a), ipa
Természeti fogalmak:
tűz: a manysiban tévet, hanti nyelven tüt. Szó végi t - z megfeleltetés.
víz: itt nincs manysi megfelelő, de egy sor másik FU nyelvben igen. Hantiul vete, finnül viti. Indoeurópai eredet is felmerül (lásd még: méz, enni, nem, száz...)
kő: manysiul küv, finnül kivi, Szép találat, de csak egy hang az egész.
jég: manysiul jönk, finnül jee. nk> g megfeleltetés lesz még.
Egész véletlenül az ős-indoeurópai kikövetkeztetett szóalak "yeg".
hó: a FU megfeleltetés asszociációs, nem túl meggyőző, ám lehetséges. A FU "hó" jelentésű szó (finnül lumi) nyomait egy magyar nyelvjárási "lom" szóalakkal rokonítja az ESz. Nem túl meggyőző.
nap: ez nem mutat hasonlóságot FU megfelelőkkel (manysiul hotal). Annyi FU párhuzam van csak, hogy a naptári egység és az égitest jelentést a FU nyelvekben is ugyanaz a szó jelöli.
hold: az ESz a hónap fogalmából származtatja, bár szerintem fordítva lenne logikus. Manysiul kav (khav) a hónap.
csillag: ez valószínűleg a csillog szóval rokon. A manysi sülg szó jelentése csillog/szikrázik.
Ómagyar megfelelője a húgy. Manysiul kóns, hantiul khus a csillag.
ég: hantiul jéglel a "tűzön pörköl". Nem túl meggyőző megfeleltetés.
menny(bolt): Ugor megfelelő nincs, mordvin: menyel.
éj: manysiul jí, hantiul éj. A második az telitalálat.
felhő/felleg: hantiul péleg finnül pilvi. Manysi megfelelő nincs.
fény: Az ESz szerint (bizonytalan) a fehér szóval állhat rokonsgban. Szerintem is.
tó: manysiul tó*. Telitalálat.
hullám: ez egy újabb keletű szó. "Elődje" a hab volt. Manysiul kop a hullám, finnül kumpu a domb.
homok: ez a szavunk török eredetű (kumuk).
hegy: a FU megfelelők, csak távolabbi rokonok felé vannak. Így nem túl meggyőző.
völgy: manysiul vuol "két kanyarulat közti folyószakasz", tehát asszociációs megfeleltetés. Mérsékelten meggyőző.
tavasz: manysiul túje. Mérsékelten meggyőző megfeleltetés.
nyár: a manysi nyár szó jelentése: mocsár. Lehet találni asszociációt a kettő között, lehetséges az etimológiai kapcsolat, de nem túl meggyőző - szerintem. (vö: angolban tavasz szó (spring) eredeti jelentése "ugrani" - szintén egy nem túl közeli asszociáció)
ősz: manysiul tüksz.
tél: manysiul tél, finnül talvi. Erős találat.
fa: manysi pa, zürjén pu, fin pú.
fű: manysiul pom, pum. FU szintű megfelelő nincs.
Testrészek:
kéz: manysiban "két" szó végi t > z megfeleltetés. Szép találat.
kar: ez a szó iráni eredetűnek tűnik.
vér: manysiul vür, finnül veri - hasonló.
láb: manysi nyelvben jal. Ez nem hasonlít a magyar megfelelőre, viszont a "gyalog" szavunkkal mutat hasonlóságot.
Másik lehetőség: több FU nyelvben a csont szó l hanggal kezdődik. (vö német "láb" ~ angol "csont") Magában nem túl meggyőző.
fej: manysiul pég, finnül péé.
szem: manysiul és hantiul sem. Erős találat.
fül: manysiul pil. Erős találat.
orr: Az ESz szerinti FU megfeleltetések viszonylag gyengék (számomra).
száj: Az ESz szerinti FU megfeleltetések viszonylag gyengék (számomra).
nyelv: manysiul nyilem, szép megfelelés.
fog: manysiul pég hantiul pönk (nk>g itt is).
nyak: a közelebbi FU nyelvekben nem, csak a távolabbiakban található rokonítható szóalak.
torok: manysiul tor. Erős találat.
has: Az ESz szerint ismeretlen eredetű.
hát: manysiul a mögé a hutaj. Asszociációs megfeleltetés, viszonylag erős.
mell: manysiul mével, votjákul mel.
váll: a FU megfeleltetés egy vállra akasztható vontatószíj. Egy viszonylag gyenge asszociációs megfeleltetés.
haj: manysiul khaj. Erős találat.
szőr: manysiul sér = lófarok (~sörény). Kb 20-as asszociáció.
bőr: csak erősen jelentés-módosult FU megfeleltetés létezik.
szív: régi nyelvemlékeinkben "szű". Manysiul sém. Mérsékelten meggyőző csak.
térd: Ez nem FU eredetű, talán török.
könyök: hantiul kőngi a könyök. viszonylag erős megfeleltetés.
máj: manysi nyelven májt. Erős találat.
bél: a FU megfeleltetések viszonylag gyengék.
ujj: rokon manysi megfeleltetés nincs, de osztják igen: luj, juj. Ezek hasonlók.
tojás: a tojás viszonylag újkeletű szó. Régi megfelelője a mony. Manysi nyelven muny. Finnül muna. Erős találat.
A tojni szó vitatott eredetű.
toll: manysi nyelven a szárny tol, zürjénül a toll til.
szarv: manysiul a jávorszarvas-bika sarep, finnül szarvi.
szar: hantiul sor, manysi megfelelő nincs, egyéb FU megfeleltetések igen.
fos: manysiul pos, finnül paska. Ugyanez a jelentés.
Szerszámok:
kés: manysiul kési. Erős találat.
kard: ez a szavunk óiráni eredtűnek tűnik.
íj: A FU megfeleltetések nem túl erősek, csak lehetségesek. Az ív szóval rokon (vö: angol "bow" szó).
nyíl: manysiul nyel, finnül nouli. Erős találat.
fazék: manysi nyelven pot (angolul is...), finnül pata. p>f és t>z páros átalakulás.
ház: a német eredet (Haus) lehetősége szinte adja magát. Osztjákul a ház "kat" k>h és t>z megfeleltetésekkel (vö: tief vs. deep) ez is magas szintű találatnak minősül.
tál: manysi tül = fatál
bot: bizonytalan, talán ótörök eredetű.
nyél: manysiul nél. Szép találat.
fék: manysiul, hantiul pek/pék (lószerszám fék). Ez is szép találat.
háló: manysiul kholup. Ugyanaz a jelentés.
Igék:
van: e szavunk igazi szótöve a val/vol.
Manysiul a van al, hantiul val (!), zürjénben vel, finnben ole. Hogy az l-ből hangból gy lett (vagyon), arra a négy szavunknál már láttunk példát.
Erős és fontos találat.
enni/inni: e két szavunknál szinte csak az első hang számít szótőnek, a többi toldalék. Erre felépíteni egy meggyőző etimológiát szerintem nem lehet (lásd íj). A FU megfelelőknél még ezek az első hangzók is alig stimmelnek. Az inni szó esetében több FU nyelvben is ju-val kezdődik a szótő, és a magyar nyelvben több példa is van a ju>i megfeleltetésre. Lehetséges etimológia, de rövidsége folytán messze nem meggyőző (legalábbis egy laikus számára).
főzni: manysiul pöj- (főzni/főni). Lehetséges találat.
sütni: manysiul set-. Szép találat.
varrni: zürjén és votják megfeleltetések: vur-. Ugor megfeleltetés nincs.
állni: Az ESz által felhozott FU megfeleltetés nem túl erős szerintem.
ülni: ismeretlen eredetű
tudni: Manysi/hanti nyelvben nem megfeleltethető, de a zürjénben ted, votjákban tod. A pontos mássalhangzó és jelentésbeli egyezés miatt számomra valószínűnek tűnik.
nyelni: hantiul nyel, finnül niele-. Erős találat.
nyalni: manysiul nalant, finnül nuole. Erős találat.
A nyál szó finnül nolki.
csinálni: nem FU. Valószínűleg szláv "csin" szótő került át.
hallani: hantiul kol, finnül kuule. Ómagyar: hadlani.
látni: a FU megfelelők csak távolabbi rokonoknál létezik, ezért nem meggyőző.
nézni: manysiul megfeleltetésben a szóalak és a jelentés is eltér, így nemtúl meggyőző.
fájni: Az ESz megfeleltetése asszociációs, annak is gyenge (szilánk, szálka).
félni: manysiul pil, hantiul pél, finnül pelké. Ugyanebben a jelentésben.
nevetni: manysiul mévent, ómagyarul: mevet.
akarni: ismeretlen (nem FU) eredetű,
fogni: manysiul pov, pug.
futni: manysiul (?): pot "elfut". Ennél a szónál is könnyű csalni, mert sok rokonértelmű párja van.
menni: manysiul min-, finnül mene-.
Itt hozzá kell tenni, hogy a megy szónál könnyű lenne csalni, mert rengeteg rokonértelmű párja van (magyarban ötven). De itt az elsődleges asszociációt vettük alapul. Erős találat.
repülni: Az Esz szerint hangutánzó eredetű belső keletkezésű szó. Pedig lenne hasonló hangzású finn megfelelő, de nem rokonítják. Egyetértek.
A szállni szavunk "repül" jelentése viszonylag újkeletű.
feküdni: ESz szerint bizonytalan eredeű.
aludni: manysiul alalakh
kötni: manysiul két, finnül kitke
vágni: manysiul vánk "ütni", hantiul vág: megmunkál.
törni: ESz szerint ismeretlen eredetű.
ütni: Az ESz szerint bizonytalan a felhozott FU megfeleltetés.
mosni: ugor megfelelő nincs. FU több is. Mordvinul muske.
szőni: manysiul sév: hajfonat. Asszociációs, de hihető.
fonni: manysiul pon, finnül puno. Szép találat.
mondani: ugor megfeleltetés nincs, FU van. Cseremiszül mana = mond.
szólni: képzett szó. A szó manysiul sav.
beszélni: képzett szó. A beszéd szláv eredetű szavunk.
kérni: ugor megfelelő nincs. FU több is. Zürjénül például kor-, ugyanebben a jelentésben.
élni: az ugor ágon jelentés-módosult megfelelők vannak csak. A zürjén ol- és votják ul- szavak (szótövek) viszont egyező jelentésűek.
ölni: manysiul "él".
meghalni: manysiul kal, finnül kuole. Szép találat.
folyni: FU megfelelés bizonytalan.
lesz: ugor megfeleltetés nincs, FU van. plvotják lu = van lesz, lehetséges. Mérsékelten meggyőző.
nem/ne: ugor megfeletetések csak az ottani tagadó névmásokból mutathatók ki. Nem túl meggyőző.
igen: ez a szavunk ebben a jelentésben viszonylag újkeletű (~17. század)
kell: ugor megfeleltetés nincs, FU van több is. Cseremiszül kell = kel. Zürjénül kol.
Élelmiszerek:
méz: manysiul ma
zsír: szláv eredetű szó.
vaj: manysiul voj. Szép találat.
tej: iráni eredetű (a dajka szóval rokon)
kenyér: manysi/osztják megfelelő nincsen. Mordvin nyelven van egy nagyon hasonló szó, melynek jelentése nem kenyér, hanem valami kása-szerű étel.
csont: ugor megfeleltetés nincs, FU megfeleltetések a csomó jelentéssel vannak. A csomó mordvinul pl sulmo.
hús: iráni eredetet ír az ESz, de az is bizonytalan.
Névmások:
én: manysiul am. A magyar birtokos személyragok személyes névmási eredetűek. Ez alapján is (nyulAM).
te: manysiul nan. Semmi hasonlóság. Zürjénül te, votjákul ton. Ezek inkább megfeleltethetőek.
ő/ők: Egy magánhangzó megfeleltetése nem lehet túl meggyőző.
mi: manysiul men. Hasonló.
ti: Manysiul nan, ez nem hasonló. Zürjénül ti, ez stimmel stimmel.
enyém/tied: a magyar nyelvben e szóalakok a személyes névmásból és birtokos személyragból állnak össze (én-em, te-ed). Manysiban is:
ez:...
kérdőszavaink előtagjai: ho- mi- ki-
Manysi nyelvben: ho...
Melléknevek:
jó: manysiul jomasz
rossz: ennél a szónál fontos megjegyezni, hogy ebben a jelentésben a középmagyar korig a gonosz szó volt használatos.
A rossz szónak ugor megfeleltetése nincs, FU van gyenge, fáradt jelentésben. Nem túl meggyőző, de lehetséges.
új: ugor megfelelő nincs, zürjénül és votjákul vil. Lehetséges a kapcsolat, de nem egy erős megfeleltetés.
hideg: ismeretlen eredetű
meleg: manysiul méli, hantiul melek. Ugyanez a jelentés.
öreg: az eredeti ómagyar-kori jelentése: nagy, erős. Valószínűleg török eredetű szavunk.
A régi és reggel szóval való esetleges kapcsolatáról nem regél az ESz.
fiatal: belső keletkezésű képzett szó, eredeti jelentése "fiatlan".
erős: manysiul jor. Az ESz török eredetet feltételez.
gyenge: ismeretlen eredetű.
könnyű: ómagyar alakja a "könyv". Manysiul kinne.
nehéz: ismeretlen eredetű.
hosszú: manysiul kosev.
/az alábbi szavak jegyzeteit később pótolom/
Egyéb anyagok:
vas:...
ezüst:...
arany:...
rövid:...
kis/kicsi: török eredetű
nagy:...
magas:....
alacsony: valószínűleg (szerintem) az alá szó egy elhomályosult összetétele lehet.
irányok:
le:
alá:...
fel:
fölé:...
elé:...
mögé:...
felé:...
bal:...
jobb:...
szél:...
közép:
túl/elvől:
óta:
Az állatnevek közül kiemelünk kettőt, mely az indoeurópai nyelvekben nagyrészt fennmaradt.
hal - manysiul kól, hantuiul kul, finnül kala (k>h átalakulás).
egér: manysiul ténker, hantiul lönker,
Az alábbi állatnevek közül most csak az megfeleltethető (nek vélt) szavakat írjuk:
ló: manysiul lov
hattyú:
eb: manysiul amp
holló:
nyúl: manysiul numól
sün: régebbi magyar alakjai: szil, sül. Finnül sili.
szú:
kígyó:
féreg: manysiul perk
eper:
légy:
fajd:
Összevetés:
Alig 200 szó illetve fogalom volt itt felvonultatva, ami messze nem minden az erős és a csupán valószínűsíthető találatok közül. Hol van ez a 6000 sumér találathoz képest, vagy akár az előző bejegyzésben felhozott 300+ angol-magyar megfeleltetésekhez képest? Mennyiség és erősség "szorzatát" tekintve szerintem messze felette. A 6000 sumér találatból nehezen tudnának ötven olyat kiemelni, mely az itt felsorolt FU találatokkal "versenyezhetne". A FU hangmegfeleltetések és a jelentés-asszociációk átlagos terjedelme (itt a saját szószedetemben) töredéke a sumerológusok listáiban láthatóknak. Bizonyos fogalmaknál/szavaknál FU nyelvészek is "elvetik a sulykot" (értsd: távoli asszociáció vagy kétséges fonetikai megfeleltetés) de nem ez a jellemző. A jelentések a legtöbbször tökéletesen egyeznek, és a hangmegfelelésekből is túlnyomórészt 4-5 fajtát láthatunk.
És most gondoljuk át, hogy a német-angol, orosz-angol, latin-angol nyelvrokonságot milyen fokú és milyen jellegű egyezések alapján fogadtuk el. Majd pedig azt gondoljuk át, hogy az angol-magyar nyelvrokonságot miért nem fogadtuk el, a felhozott szó-párhuzamok ellenére.
Majd azt is gondoljuk át, hogy a szláv illetve török nyelvrokonságot miért vetjük (?) el a több száz megfeleltethető szó ellenére.
Mindezek alapján vegyük most a FU megfeleltetések fentebb ismertetett sorát (mely csak töredék), és azután próbáljuk eldönteni, hogy ez meggyőző-e vagy nem.
Mennyiségileg és arányaiban az alapnyelvi szóállomány hasonlósága magasabb FU-magyar, mint germán-szláv-latin viszonylatban. Viszont a német-angol hasonlósághoz képest sokkal gyengébb. Winter-finger-bring szintű egyezések itt nem találhatók. A FU megfeleltetések legtöbbször az első két mássalhangzóra és a szomszédos magánhangzóra korlátozódnak, amit Czuczor-Fogarasi szótár nyomán sokan gyöknek neveznek.
Három mássalhangzót is érintő egyezések száma viszonylag csekély (pl. három), ami részben a mássalhangzótorlódás ritkább előfordulásával magyarázható.
Megengedő "könnyítés" volt, hogy az egyik nyelvből (manysi) hiányzó szót a másik rokon nyelvből "pótolhattuk". Ez a fenti példáknak egy részét érintette. Ha csak a manysi (vagy hanti) nyelvet tekintenék a bizonyítás még mindig meggyőző lenne. Sőt, ha a jóval távolabbi finn nyelvet tekintenénk, akkor is.
A megfeleltetett szavak jelentései viszonylag közeliek, közelibbek, mint az angol-magyar "laza" megfeleltetések példái. Ahol nem éreztem közelinek a FU-magyar megfeleltetést, azt nem is számítottam találatnak.
A számnevek terén a hasonlóság nagyfokú, hasonló szintű mint például a szláv-latin-germán viszonylatokban. A családi szavak esetében már alacsonyabb szintű a hasonlóság, viszont több szóra terjed ki (vő, meny,...). A természeti jelenségek terén a szómegfeleltetések számban és minőségben szintén erősek. Általában nem kell laza asszociációkkal élni.
A testrészek között is feltűnően sok a közeli egyezés: alakilag közeli, fogalmilag teljes egyezés. Ezek összességét érdemes összehasonlítani az "alternatív" szószedetekkel.
Egy megjegyzés. A nyelvrokonság nem jelent feltétlenül genetikai rokonságot is. Bár természetesen valószínűsítheti azt. Egy példa álljon ennek szemléltetésére:
Egy megjegyzés. A nyelvrokonság nem jelent feltétlenül genetikai rokonságot is. Bár természetesen valószínűsítheti azt. Egy példa álljon ennek szemléltetésére:
A mai Franciaország területén éltek egykoron a gallok, akik a római hódítás előtt az indogermán kelta nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszéltek. A gallok a rómaiaktól átvették a latin nyelvet. Jöttek északon a germán frank törzsek, akik szintén átvették a latin nyelvet. Aztán jöttek és letelepedtek északon a szintén germán nyelvű normannok, és ők is átvették a latin nyelvet. A normannok azután uralmuk alá hajtották Angliát, ahol az ő hatásukra angol nyelvbe hatalmas mennyiségű latin kifejezés épült be, de ott a nyelv megtartotta germán alapvázát.
A francia etnogenezis három fő alkotóeleme a gall, frank és normann népcsoportok közül egyik se volt (új)latin nyelvű, mégis (új)latin nyelvű lett a francia nép.
Genetikáról itt nem is írok többet. A nyelvünk rokonságára próbáltam csak választ adni három bejegyzésben. Csak a szavakból indultam ki, és az egész kérdéskör politikai háttértörténetét (Budenz, Hunsdorfer, stb...) nem szőttem bele a magyarázatokba.
Genetikáról itt nem is írok többet. A nyelvünk rokonságára próbáltam csak választ adni három bejegyzésben. Csak a szavakból indultam ki, és az egész kérdéskör politikai háttértörténetét (Budenz, Hunsdorfer, stb...) nem szőttem bele a magyarázatokba.