Feltételes és felszólító módú igealakokat nem csak felszólító illetve feltételes értelemben használunk. Ezt hívjuk kötőmódnak. Jelenkori példák:
„Körbenézett, mielőtt belépett volna”.
„lehajolok, hogy bekössem a cipőm”
„elég, hogy ránézzek…”.
„felesleges, hogy idegyere”
A feltételes mód és a múlt idő összemosása az angol nyelvben is megfigyelhető:
"you were here" = "itt voltál" avagy "itt volnál".
A mai nyelvhasználat a kötőmódban már túlnyomórészt felszólító módú alakokat használ, például célhatározói mellékmondatokban.
A középmagyar kor elején a határozói alárendelő mondatokban a feltételes-kötő módot használták, a felszólító-kötő módú alakok később terjedtek el. Példa:
"Tizönkét kőmíves összetanakodék, magos Déva várát hogy fölépitenék"
Ez egy igen jellemző és gyakori jelensége volt nyelvünknek.
Előfordult, hogy E/3 személyben a feltételes módú személyrag nája/néje volt.
"Én Vér András adom én kezem írását, hogy adós volt volna én nékem Erdőhegyi Balázs."
"és leszen fája úgy, hogy mennyei repesők jöjjenek és lakozjanak ő ágain.” (Münceni Kódex)
Tárgyas alárendelő mondatokban nem alkalmazták a feltételes módot.
„jóltőd fiam, hogy hűl fráter Ferencnek”
És határozói mellékmondatokban sem mindig:
„és oda teszi vala, hol az betegnek fájdalma vala.” (Szent Margit legenda)
2015. október 15., csütörtök
Igen!
Az igen szavunkat az ómagyar korban még nem használták helyeslés kifejezésére, hanem kizárólag nagyon jelentésben használtatott.
például: igen meleg van = nagyon meleg van.
Jogos a kérdés, hogy akkor vajon mit használtak helyette? Leggyakrabban az úgy szót használták.
Sylvester, Károli és Szenci fordításaiban úgy, úgy szerepel Mát 5.37 bekezdésében.
A Müncheni Kódexben ugyanitt:
"Legyen kedig ti beszedtek: vagyon vagyon; nem nem"
Itt a latin "est-est" szavakat fordították így.
Az igen szó mai, helyeslő jelentése a nyelvemlékek szerint a 16. században alakult ki, kezdetben hosszú formában: igenis (azaz nagyonis). A rövid alak csak a 17. században bukkan fel:
CONSTANTINUS: Mit fohászkodol? Talám ez az?
ACHATES Igen az,...
(Ismeretlen: Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrűl írott comoedia, 1648)
Látván, hallván
Előidejű cselekvés kifejezésének egyszerű módja volt -ván/-vén toldalékkal képzett határozói igenevek. A "várt vala" formával szemben itt egy közvetlen elődidejűségről van szó. Külön tárgyas és alanyi ragozás nem volt. Az igealakok általában személyjel nélkül használtattak, viszont a Huszita Biblia kódexeiben (Bécsi, Müncheni, Apor) személyragozták, a Jókai kódexben nem, Szenci Molnárnál is felbukkan (látvájok) A tárgyas személyragozott alakok:
hallvám
hallvád,
hallván,
hallvánk
hallvátok,
hallvájok,
hallvám
hallvád,
hallván,
hallvánk
hallvátok,
hallvájok,
Külön alanyi ragozás nem volt (?). Pl: "Körbenézvém a kapunál" nem pedig "körbenézvék".
Az E/3 személyben -*n a személyrag, hasonlóan a lőn, tőn, illetve viszen, megyen, jön szóalakokhoz.
A mai nyelvtan nem tesz lényeges különbséget a -ván/-vén rag és a -va/-ve határozói igenév ragok között, mely szintén létezett már a Jókai Kódex-ben, igaz, lényegesen ritkább előfordulással. Használatukban lényeges különbségek vannak: a -va/-ve ragozott alakkal nem fejezhetünk közvetlenül ki előidejűséget, csak közvetve. A mai magyar nyelvben befejezett jövő idejű cselekvést lehet kifejezni vele. pl: "A ház fel lesz építve". (angolban: "the house will be built")
A -ván/-vén ragozott alakkal nem csak múlt időben, hanem jelen és jövő időben is kifejezhetünk előidejűséget.
Állapothatározóként mindkét alakot használták: irván vagyon / írva vagyon.:
A 16. századig a határozói igenevek előtt álló tárgyat tárgyrag nélkül használták, pl. "ajtó nyitván" ahelyett, hogy "ajtót nyitván". A 16. században már elterjedt a tárgyrag használata ebben az esetben is. Bizonyos esetekben viszont máig fennmaradt a tárgyrag hiánya: fejvesztve, szájtátva...
2015. március 18., szerda
Kettős igekötők
Érdekes, mára szinte teljesen elfeledett jelensége a régi magyar nyelvnek a kettős igekötők
használata, mely a 16 századot követően tűnt el a köznyelvből.
Példák a
Jókai Kódexből: el-ki
fordola, el-ki mene, el-ki múlok, el-ki szalad
További
példák a 16. századból:
Alá-fel
ólálnak
el-kilépendesz
el-bészállék
el-hazamégyek
el-kibocsátá,
el-kiméne
Vonszom
el-ki
el-ki
ballagok
ide-s-tova
inog
ide-s-tova
vonszák
el-felterjedt
el-kikészült
El-bémenjünk
ketten
el-felöltöztetnék
el-felrakták
(tüzét)
el-aláment
El-bémentek
el-béküldé
el-felvette
el-kilépék
el-béjutott
el-kiűzné
el-általmúlának
el-fölment
el-kinézek
el-aláment
el-kivinnél
el-levetkezének
el-kivetnem
(szivemből)
el-felszedvén
el-alányomtata,
El-felmagasztalja
vissza
küvágják
el-ki
taszigálta
meg-visszatérének,
2015. március 13., péntek
mondhatnók
Mondhatnók azt jelenti mondhatnánk. Mai nyelvünkben választékos szóhasználatban bukkan fel. Tulajdonképpen pár száz éve is hasonló volt a helyzet. Általában -hat/-het ragok után használtatik, de nem kizárólagosan.
A legkorábbról fennmaradt példát a Bécsi Kódexben találtam (hallhatnók).
További kora-középmagyar példák:
"... hogy tudnók azt elkerülni"
"...Ne unnók magunkat ennyi múlatással"
"...Tróját el ne hadnók, míglen fennáll fejünk."
"Vajha meggondolnók, hogy Isten mindent lát,"
"Az vokálist magárúl szólónak monhatnók."
"Jól lehet ez igéket így is irhatnók..."
"délig tudna aludni, ha föl nem keltenők,...
"minek lőnők meg egymás helyett ezeket a derék fiúkat?"
"Elébb határozatot kell hoznunk mielőtt az ülést feloszlatnók."
És most emlékezzünk arra, hogy az elbeszélő múlt idejű szóalakokat hogyan képeztük a feltételes módúból.Vajon vonatkozik ez erre a szóalakra is? A válasz: igen.
példák:
"Mert látók ő csillagát napkeleten" (Müncheni Kódex)
"Meghallók az szent evangéliomnak magyarságát" (Érdy Kódex, 1526)
"Nagy betegség jöve reá, és betegen vivők Fejérvárra" (Gálffy János Rabságában készített önéletirata)
„de hogy az árokját kastélyának megtöltők, elijede” (Martonfalvay Imre Emlékirata, 1885)
"ellenönk nem készülhetének, megverők az Kápolnay Ferenc népét"
"mint fönnebb megjegyzők" (Czuczor-Forarasi, 1862).
jövet, menet
A jövet és menet szavaink nyelvtanilag a folyamatos határozói igenevekkel mutatnak rokonságot.
Miskolcra menet = Miskolcra menvén, azaz: miközben mentem Misklocra.
Hazafele jövet = hazafele jővén, azaz: miközben jöttem hazafele.
Ez a két szó már csak egy maradványa ennek a szófajnak, amely egy múltbeli cselekménnyel egyidejű folyamatos jellegű cselekvést fejezett ki.
A legkorábbi fennmaradt előfordulása a Jókai Kódexben található:
...ki Szent Ferencet lölte vala egyház seprette (értsd: amint éppen a templomot sepri).
Angolul "who found St F. SWEEPING the church."
Példák a Müncheni kódexből:
"...látá ő napát fekette és hideg lelette." (napa = veje)
"...láta egy Máté nevő embert az vámon ülette".
Szenci Molnár féle Biblia-fordításból: (1608):
"És őtet látvájok az tengeren járatta, megszomorodának"
"...miként villámatot mennyből lehullatta"
"...látá János Jézsust ő hozjá jövette"
Ezek az igenevek személyragozottak voltak. Példamondatok:
"és lele egyebeket állattok"
"láttonk tégedet éhezetted, avagy szomjazattad, avagy vendég voltodat, avagy mezejtelen voltodat, avagy betegletted" (HuB).
A 17. század vége felé már nemigen találunk ilyen igeneveket.
Miskolcra menet = Miskolcra menvén, azaz: miközben mentem Misklocra.
Hazafele jövet = hazafele jővén, azaz: miközben jöttem hazafele.
Ez a két szó már csak egy maradványa ennek a szófajnak, amely egy múltbeli cselekménnyel egyidejű folyamatos jellegű cselekvést fejezett ki.
A legkorábbi fennmaradt előfordulása a Jókai Kódexben található:
...ki Szent Ferencet lölte vala egyház seprette (értsd: amint éppen a templomot sepri).
Angolul "who found St F. SWEEPING the church."
Példák a Müncheni kódexből:
"...látá ő napát fekette és hideg lelette." (napa = veje)
"...láta egy Máté nevő embert az vámon ülette".
Szenci Molnár féle Biblia-fordításból: (1608):
"És őtet látvájok az tengeren járatta, megszomorodának"
"...miként villámatot mennyből lehullatta"
"...látá János Jézsust ő hozjá jövette"
Ezek az igenevek személyragozottak voltak. Példamondatok:
"és lele egyebeket állattok"
"láttonk tégedet éhezetted, avagy szomjazattad, avagy vendég voltodat, avagy mezejtelen voltodat, avagy betegletted" (HuB).
A 17. század vége felé már nemigen találunk ilyen igeneveket.
2015. február 19., csütörtök
Monnal, monno, monnaik
Hasonló csengésű szavak, melyek jellemzően az ún. huszita Biblia kódexeiben
(Apor, Bécsi, Müncheni) lelhetők fel, későbbről alig (?).
Kezdjük a monnal szóval, melynek egyik jelentése: "nagyjából/körülbelül/majdnem".
Példamondatok:
Valának kedig, kik öttenek vala, monnal négyszer ezer emberek;
Lakozott kedig ővele Mária monnal három hónapokban
És Jézsus vala kezdendő monnal harminc esztendőt,
Mert őneki vala egy lyánya monnal tizenkettöd esztendei,
Es monnal egy idő közbe múlván más bizony vallja vala mondván
Vala kedig monnal hatod idő;
leülnének azért az férfiak számmal monnal ötszer ezeren
hozván mirrának és alocsnek elegyöletét monnal száz fonttal.
nem messze valának az földtől, de monnal két száz könyökletnye
úgy hogy monnal elmerölnének
A monnal másik jelentése: "olyan mint", "úgy mint".
Példamondatok:
Látok embereket, monnal fákat járniok.
és kivetendik tü neveteket, monnal gonoszt, Embernek Fiájért
kik önbennek bíznak vala monnal igazak
Kijöttetek énhozjám monnal tolvajhoz,
egyebek Illyésnek, de egyebek monnal az próféták közzöl egynek.
ki akarand elő lenni, leszen monnal mendenektől utolsóbb
és ez megócsárlatott őnála monnal eltékozlotta volna ő javit
leszállatta mennyből monnal galambat
Más példákban picit eltér a jelentés:
Mert monnal tőr jő mendeneknek közikbe (tőrként)
Hoztátok énnekem ez embert monnal az népet elfordéjtatta
és láttuk ő dicsőségét monnal Atyától,
És mikor alkotott volna monnal ostort az kötelecskékből,
felmene az innepnapra nem jelennen, de monnal titkon
A monno jelentése: "mindkettő".
de új bort új tömlőkbe eresztnek és monno megtartatik
De hagyjátok monnot nőni az aratásiglan
Valának kedig monnok igazak Isten előtt,
és monnok ő napokban megélemedtek volna
és jövének és betölték monnó hajót
De az új bor új tömlőkbe eresztendő és monno megtartatik.
monnaik:
kedig az vak a vakot vezetendi, monnaik az verembe esik
A monno és monnaik szavak előfordulnak a Jókai Kódexben is:
De mikoron monnaik feld kível...vennének étket,
Mert monnaik azanna örömvel töltenek vala bel, hogy franciába
menni elfelettenek vala.
Ső, monnofélnek engedelmessége, szerelme, békessége és alázatossága előllelé egymást.
monnaik léleknek idvességéről...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)