Az igen szavunkat az ómagyar korban még nem használták helyeslés kifejezésére, hanem kizárólag nagyon jelentésben használtatott.
például: igen meleg van = nagyon meleg van.
Jogos a kérdés, hogy akkor vajon mit használtak helyette? Leggyakrabban az úgy szót használták.
Sylvester, Károli és Szenci fordításaiban úgy, úgy szerepel Mát 5.37 bekezdésében.
A Müncheni Kódexben ugyanitt:
"Legyen kedig ti beszedtek: vagyon vagyon; nem nem"
Itt a latin "est-est" szavakat fordították így.
Az igen szó mai, helyeslő jelentése a nyelvemlékek szerint a 16. században alakult ki, kezdetben hosszú formában: igenis (azaz nagyonis). A rövid alak csak a 17. században bukkan fel:
CONSTANTINUS: Mit fohászkodol? Talám ez az?
ACHATES Igen az,...
(Ismeretlen: Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrűl írott comoedia, 1648)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése