2015. október 15., csütörtök

Igen!

Az igen szavunkat az ómagyar korban még nem használták helyeslés kifejezésére, hanem kizárólag nagyon jelentésben használtatott.

például: igen meleg van = nagyon meleg van.

Jogos a kérdés, hogy akkor vajon mit használtak helyette? Leggyakrabban az úgy szót használták. 

Sylvester, Károli és Szenci fordításaiban úgy, úgy szerepel Mát 5.37 bekezdésében.

A Müncheni Kódexben ugyanitt:

"Legyen kedig ti beszedtek: vagyon vagyon; nem nem"
Itt a  latin "est-est" szavakat fordították így.

Az igen szó mai, helyeslő jelentése a nyelvemlékek szerint a 16. században alakult ki, kezdetben hosszú formában:  igenis (azaz nagyonis). A rövid alak csak a 17. században bukkan fel:

CONSTANTINUS: Mit fohászkodol? Talám ez az?
ACHATES Igen az,...
(Ismeretlen: Constantinusnak és Victoriának egymáshoz való igaz szerelmekrűl írott comoedia, 1648)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése